Így emlékeztek meg róla

"Sokan e jelenlévõ díszes közönség soraiból, többen kedves tagtársaink közül is abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy személyesen ismerhették õt; és hiszem, hogy az õ emlékezete, bár tíz esztendõ múlt el gyászos elhunyta óta, még mindig élénken él az õ lelkükben."

"De nem mindegyikünknek lehetett alkalma közelebbrõl bepillanthatni életének fõtörekvéseibe, a tudományos igazságokat lankadatlanul keresõ, kutató tevékenységébe, ezért legyen szabad itt ezekrõl egyszerûen igazság szerint, röviden megemlékeznem, hogy az iránta érzett õszinte nagyrabecsülésünknek, mélységes hálánknak és kegyeletes tiszteletünknek kifejezést adjunk; de különösen azért is, hogy megismerjük, miképpen fogta õ fel a magyar tudós igazi feladatát e hazában, és hogyan törekedett õ saját felfogását hosszú életén át, változatlan odaadással a tudomány iránt, a maga cselekedeteivel megvalósítani."

Ifjúkor

Eötvös Loránd 1848. július 27-én, a magyar forradalom és szabadságharc évében született Budán. Édesapja, Báró Eötvös József elszegényedett arisztokrata család utóda, aki a magyarországi reformkor irányítója, mint író és tekintélyes politikus.
Eötvös középiskolai tanulmányait a pesti piaristák gimnáziumában végezte, részben magántanulóként. 1865-ben le is érettségizett. A 19. század eszménye megkívánta, hogy jogásznak tanuljon tovább, hiszen arisztokrata család sarja. Azonban nem kötötték le jogi tanulmányai, ezért mindig szánt időt arra hogy természettudományi előadásokra is eljárjon az egyetemen.

Felnőtt évek

A pesti egyetemen tanársegéd lesz, majd 1871-ben I. Ferenc József az elméleti fizikai tanszéken nyilvános tanárrá nevezi ki. 1874-ben jogot kap arra, hogy kísérleti fizikai előadásokat is tarthasson. 1878-ban Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után a kísérleti fizika professzora lett és megbízást kapott az elméleti és kísérleti fizikai tanszék összevonásával létrehozott Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására. 1873-ban az MTA levelező tagjává, 1883-ban rendes tagjává, 1889-ben pedig elönökévé választották. 1894-ben 7 hónapig vallás- és közoktatási miniszter is volt.Ez idő alatt négyszáz új népiskolát hozott létre, valamint gondot fordított a tanítok jutalmazására szánt összegnek.
„Ezt nem lehet rendeletekkel megoldani, ehhez tapintat, megértés, a más fájdalmába való beleérzés szükséges.” Láthatjuk, hogy a nemzetiségeket is próbálta megnyerni. 1905-ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta.
1919-ben a legjelentősebb magyark fizikus, Eötvös Loránd meghalt.

Család

1875-ben elvette feleségül a szombathelyi Horváth Gizellát. Ebből a házasságból született három gyermekük, mind a három lány:

• a korai halállal halt Jolán (1877–1879)
• valamint a két háborút átélt Rolanda (1878–1952) és
• Ilona (1880–1945)