Eötvös a gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját. A '80-as évek hozták meg érdeklődését a gravitáció témaköre felé. Méréseihez kétféle alakú torziós ingát használt, a Coulomb-mérleg stabilabb és pontosabbá alakított változata, a torziós szálon függő vízszintes rúd, melynek mindkét végén egyenlő tömegű platinasúly van erősítve. Ez másnévana görbületi variométer.
A másik használt alak mikor a vízszintes rúd egyik végére szintén platinasúly van erősítve, a másik végén pedig, vékony szálon platinahenger lóg. Így a két tömeg nem egyenlő magasságban van, amivel a horizontális gradienseket is meglehet határozni (horizontális variométer). valójában ez utóbbi az Eötvös-inga.
"Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ilymódon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek."